Eszembe jutott egy régi-régi helyzet, amikor nagyon fiatalon kikerültem Amerikába. Tél közepe volt, Chicago, a "windy city" pedig arról híres, hogy télen fél órát is nehéz kint kibírni, mert ha nevetsz az utcán, a fogad vásik a hidegtől. Teljesen elveszettnek éreztem magam ott, nagyon nehezen találtam meg a biztonságérzetet, sokkolt az amerikai nagyváros, ami akkor hihetetlenül különbözött az itthoni, békés, hajléktalan-mentes állapotoktól. Aztán az mentett meg, hogy elkezdtem fotózni, és a lencsén keresztül meglátni az amúgy nagyon sivárnak tűnő város szépségét. A múltkor a kezembe kerültek azok a régi képek, és elámultam, hogy mennyire jók és mennyire visszadják az ottani hangulatot. Hát most visszajött az életembe a fotózás, aminek nagyon örülök és most azon gondolkodom, hogy elvégzek egy food stylist tanfolyamot.
2012. augusztus 29., szerda
A kert örömei
Eszembe jutott egy régi-régi helyzet, amikor nagyon fiatalon kikerültem Amerikába. Tél közepe volt, Chicago, a "windy city" pedig arról híres, hogy télen fél órát is nehéz kint kibírni, mert ha nevetsz az utcán, a fogad vásik a hidegtől. Teljesen elveszettnek éreztem magam ott, nagyon nehezen találtam meg a biztonságérzetet, sokkolt az amerikai nagyváros, ami akkor hihetetlenül különbözött az itthoni, békés, hajléktalan-mentes állapotoktól. Aztán az mentett meg, hogy elkezdtem fotózni, és a lencsén keresztül meglátni az amúgy nagyon sivárnak tűnő város szépségét. A múltkor a kezembe kerültek azok a régi képek, és elámultam, hogy mennyire jók és mennyire visszadják az ottani hangulatot. Hát most visszajött az életembe a fotózás, aminek nagyon örülök és most azon gondolkodom, hogy elvégzek egy food stylist tanfolyamot.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése