2015. október 30., péntek

Sütőtökkrém leves kolbásszal és bébispenóttal



Szeretem a sütőtököt és a belőle készült krémlevest, de mindig keresek újabb és újabb elkészítési változatokat. Most az történt, hogy egy teljesen más recepthez kellett nekem aszalt paradicsom paszta, amit a legutóbbi tanfolyamon használtunk az egyik fogáshoz. Ehhez be kellett áztatni a szárított paradicsomot, és az áztatóvizet félretettem a hűtőben, mondván, hogy jó lesz az még valamire. Ezek a paradicsomok elég sósak voltak, így a lé is az volt. A minap eszembe jutott a sütőtökkrém leves főzése közben, hogy hoppá, nézzük csak meg azt az aszalt paradicsom áztatólevet… Jézus ereje, de finom lett ez a leves! A betétek csak tovább fokozták az élvezetet, mert rágni is volt mit a selymes lében. Ha valaki fogyaszt sajtot, kis kockákra vágott, érett sajtból is lehet beledobálni pár darabot.


Hozzávalók 4 személyre:
2 ek. extra szűz olíva olaj
1 közepes hagyma, felkockázva
2 gerezd fokhagyma, aprítva
1 kis cukkini, felkockázva (nem kell meghámozni)
1 kisméretű kanadai sütőtök, hámozva, darabolva
2-3 dl áztatóvíz az aszalt paradicsomból
4 dl szűrt víz
12 dkg füstölt házi kolbász, karikázva, aprítva
4 marék bébispenót

Az olajon megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a cukkinit és a sütőtököt. Pár percig kevergetve együtt pirítjuk, majd felöntjük a lével. Fedő alatt puhára főzzük, turmixoljuk. Sózni valószínűleg egyáltalán nem kell! Miközben fő a leves, a kolbászdarabkákat ropogósra pirítjuk. A kész levest a kolbásszal és az apróra tépkedett bébispenóttal tálaljuk. (Utóbbit nem kell belefőzni, a leves hőjétől egy perc alatt összeesik).



2015. október 17., szombat

Diós szilvalekváros palacsinta


A szilva és a dió két nagyon szép őszi alapanyag. Az aszalványok és a lekvárok közül is a szilva a kedvencem, a diót meg gyerekkorom óta imádom. Nem tudom, hogy ez mennyire tekinthető gyakorinak (úgy sejtem, hogy nem igazán), de gyerekkori Balaton parti palacsintázások során én mindig a diósat választottam. Tőlem ehették a többiek a kakaósat kilószámra. Ritkán főzök lekvárt és akkor is csak kis mennyiséget, de a minap nekiálltam egy szilva-alma kombónak. Egy kiló szilvához 3 kisebb jonatán almát adtam, így a szilva jobban dominál benne, mint az alma és a színe is gyönyörű mélyvörös. A fűszerek pont annyira bolondítják, amennyire kell, anélkül, hogy elvesztené eredeti karakterét.

Lekvár

Hozzávalók 2 közepes üvegnyi lekvárhoz:
1 kg érett besztercei szilva
3 kisebb jonatán (az igazi jonatán sosem nagy)
10 dkg eritrit
½ tk. őrölt fahéj
2 csipet vanília őrlemény

A szilvát kimagozzuk, daraboljuk, az almát meghámozzuk, kis kockákra vágjuk. A gyümölcsöt az eritrittel lábasba tesszük, és lassú tűzön addig főzzük, amíg a szilvahéjból kioldódik a gyönyörű színanyag, és a gyümölcsök megpuhulnak. Belekeverjük a fűszereket, és forrón üvegekbe töltjük. Fejre állítva kihűtjük. Én ezeket mindig a hűtőben tartom, így biztosan nem romlanak meg.

Palacsinta

Hozzávalók 6 db vékony palacsintához:
5 dkg gesztenyeliszt
3 dkg zöldbanán liszt
3 nagy tojás
2 dl víz
kókuszzsír a sütéshez

A kétféle lisztet simára keverjük a tojásokkal, a vízzel és a tésztát pár percig állni hagyjuk. Egy palacsintasütésre alkalmas serpenyőben egy kevés kókuszzsírt hevítünk és egy merőkanálnyi tésztát egyenletesen eloszlatunk benne. Mikor az egyik oldala már megsült, óvatosan megfordítjuk és a másik oldalát is kisütjük.   


A kész palacsintákat megkenjük a lekvárral, darált dióval megszórjuk, feltekerjük és jóízűen elfogyasztjuk!